Ecsettel a világ körül


2011. március 24., csütörtök


Egy művész emlékirataiból
…ezt a címet is adhatnám ennek a bejegyzésnek. Talán némely szigorú kritikusom számon kéri rajtam milyen alapon nevezem magam művésznek. erről egy barátom jut eszembe, akit Új Zélandon ismertem meg és ő már sikeres, befutott festő volt. Az ő értelmezését tettem magamévá a művészi titulust illetően. Így szólt: „Festesz? Van benned alkotási vágy? Van ihleted megosztani valód? Szeretsz és akarsz is festeni? Akkor festő vagy, művész vagy. A művészet belülről fakad, a lélekből…” és még hasonlókat mondott. Azóta bátran vállalom magam festőnek, ha úgy tetszik, művésznek. szerintem nem önteltségből, hanem meggyőződésből.

Ami a cím másik felét illeti, az emlékiratot, ezzel az útinaplóimra utalok, melyeket az évek folyamán folyamatosan írogattam, és amikből a jövőben valószínűleg többször is meg fogok osztani gondolatokat, élményeket. 

Néha a legváratlanabb pillanatokban, élethelyzetekben villannak fel a múltból emlékek, élmények, képek, illatok, helyszínek, arcok és jó ezeket megosztani másokkal. Olyankor egy kicsit én is újra átélem azokat. -
  Az utolsó ilyen „bevillanásom” az óceán volt zúgásával, illatával, szikláival. Tizenévesen- szegény családból származva- csak álmodoztam, hogy láthassam egyszer a tengert. Az óceánt elképzelni sem bírtam. De betelni (részben) csak akkor tudok vele, ha lefestem.


Bay of Islands lll, N. Z.
olaj vásznon: 67x91cm

2011. március 14., hétfő

Születésnap

Hálát adok az életnek és Istennek -ami számomra egy és ugyanaz- mindazért a jóért ami körülvesz. A sok jó közül most konkrétan egy személyre gondolok a kislányomra, aki ma 03.15-én két éves. Ez a kis blog bejegyzés most érte van.


Tulajdonképpen én tényleg kislányt szerettem volna első gyereknek és lám az imám meghallgattatott.Az első szó amit tisztán kiejtett az az "apa" volt. Amikor hazaérek a munkából, néha fáradtan "balta arccal" és Salómé -igy hívják a lányunkat- meghallja az érkezésem, máris kiáltja : apa apa apa...szívem azonnal túlcsordúl az örömtől és full mosollyal lehajolok hozzá hogy felvegyem es jól "megropogtassam". Fantasztikus dolog apának lenni, élvezem a felelősségét és a terheit is.Szerintem az Élet nem is tudna -gondolom nem csak számomra- teljes lenni szülői felelősség gyakorlása nélkül.

Mégegyszer köszönöm ...-most majdnem azt írtam: köszönöm Salómé hogy vagy nekem, de inkább kijavítom magam és azt írom, köszönöm Isten hogy adtál nekünk egy kislányt.

                                            
             BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT SALÓMÉ                     


                                           olaj vásznon:40x50                           
                                          






                                                                                                           



                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

2011. március 8., kedd

Bemutatkozás

Volt idő, mikor senkinek sem tanácsoltam az olyan típusú utazást, amit én folytattam. Úgy találtam, olyan, mint a drog az ember függőjévé válik, és nehezen tudja abbahagyni. De magamból indultam ki, és másnál talán nem így működik.

A lényeg, hogy rajongtam új helyekre menni, ott eltölteni egy kis időt, néha pár napot, néha fél évet, majd tovább állni. Fel akartam fedezni az egész világot. Sok időt töltöttem a tengerparton. Volt, hogy az óceán partján béreltem szállást, és minden reggel lejártam csak úgy... Sétálni, ücsörögni, elmélkedni az élet dolgairól. Sokat fotóztam a hullámokat. A partot, a sziklákat, próbáltam jól az emlékezetembe vésni, ha lehet egy életre.

Általában csak rövid időre jöttem haza Magyarországra, és kis idő múlva már újra mehetnékem volt. Élveztem a kozmopolita életet, és közben igyekeztem megmaradni embernek.

Embernek, aki nem merül el a drogokban és egyéb függőségekben, mint környezetemben oly sokan. De érdekli az adott nép kultúrája, történelme, földrajza. Szerettem ismerkedni a helyiekkel, ellátogatni otthonaikba, megismerni életkörülményeiket, szokásaikat...